Amikor Jane Goodall könyvét olvastam, és informálódtam az ő általa életre hívott Rügyek és Gyökerek mozgalomról rögtön lelkes lettem, és beálltam a sorba önkénteskedni.

Kezdetekben a helyi rendezvényre terveztünk zöld standot környezetvédős játékokkal. Nem voltunk túl népszerűek és észrevehetőek. Épp csak látszott, hogy van egy pad, ahol van valami. Kinderes dobozokba raktunk szókirakót és volt rejtvényünk. Nem sokat tudtunk még arról, mi kell ahhoz, hogy oda is jöjjenek hozzánk. Azért mi jól éreztük magunkat. Voltak persze sikeresebb programjaink is. A túravezetés, vagy néha a társasjáték klubbok. A társasjáték klubok azért tartoznak a környezetvédelemhez, mert az volt az ideológiájuk, hogy itt megosztjuk egymással a dolgainkat, és kevesebb sajátot birtoklunk. Aztán végülis máshogy alkult, de a klubok a jó hangulatért meg lettek tartva.

Később többször tartottunk táskafestést. Ez mindig népszerű volt. Bár az itthoni Sajt és túrófesztiválosat nem én tartottam, mert akkor épp máshol laktam, dolgoztam. Végül a Rügyek és Gyökerek klubb meg is szűnt, de úgy tűnik csak azért, hogy egy év múlva újult erővel kapjon szárnyra. Most szervezzük a hétköznapi gyepmesteri telepi kutyákra ránéző és sétáltató csapatot. Hétvégén a kutyás egyesületnek már van csapata. És most tartottam táskafestést a Roma Közösségi házban. Ezt a helyet azért is tartottam fontosnak, mert sokszor azt látni, hogy a környezetvédelem csak a középosztály sajátja, de véleményem szerint ugyanúgy kell más osztályoknak is bekapcsolódnia a munkába.