Zölden a kisvárosban

Az elmúlt 3-4 napban nem csináltam különösebb dolgot a környezetvédelem érdekében, és nem is akartam újra DIY cikket írni. Így egy kicsit gondban voltam, hogy miről írjak.

Ezért olvasgattam a Zero Waste (nulla hulladék) könyvet, a jegyzeteimet néztem, kicsit utánajártam a neten és tervezgettem.

A Zero Waste jegyzetembe benne volt a lézres szőrtelenítés, aminek utánanéztem. Azért volt a könyvben, mert így nem kell eszközt és egyebeket használni hiozzá. Nem lenne rossz megcsináltatni, mert megszabadítani gondoktól, de túl drága, és azért a hulladékcsökkentés miatt ez már tényleg méregzöld, keményutas dolog még nekem is úgy, hogy én is méregzöld vagyok.

Szintén a Zero Waste könyvben olvastam, a dezodor helyett az alukőt vagy a kristálydezodort. Utánanéztem, de csak a kristálydezodor név alatt találtam róla valamit, és azt is dezodoros dobozba árulták. Vagyis nulla hulladékcsökkentést jelentett volna. De ott az is le volt írva, hogy ez a timsó. Így már találtam tömbbe is direkt dezodornak valót. Úgy gondoltam rendelek egyet és kipróbálom.

Elgondolkodtam még azon, hogy a ruháimat át kellene néznem, hogy szelektáljak, valmaint azon gondolkodtam, hogy anyáékat mi módon tudnám az ásványvíz mentességre rászokatni. Talán a műanyag egészségtelenségére hivatkozva? Mindig nagy bajban vagyok velük, mert őket nem érdekli a környezetvédelem, nem hisznek a globális felmelegedés problémásságában, sőtt sokszor zöldellenesek is. Én pedig egy háztartásban élek velük. ÉS ebben a házztartásban ők diktálják a dolgokat. Hogy mit veszünk, mit eszünk, hogyan élünk stb.

A másik amit ki szeretnék próbálni, hogy a kenyeret saját zacskóba kéném. Mert rájöttem, hogy ez egy tök felesleges hulladékforrás. Ha 3 naponta veszünk kenyeret, egy évben akkor is közel 100 zacskót veszünk, ami nem kis mennyiség. Remélem ezt a kísérletezést, hogy néhány helyen kipróbálhassam, hogy adnak e így kenyeret rá tudom venni anyáékat. Mert az egyik helyen azt megtapasztaltam, hogy a tupperes edénybe nem adtak péksütit, mert hogy az úgy nem megfelelő élelmiszerbiztonságilag.

Nálatok hogy megy ez? Tudtok valamit a timsóról, hogy az egészségileg milyen lehet dezodorként? Mi a véleményetek a kenyereszacskókról? ÉS tudtok tippeket erra, hogy bizonyos dolgokban hogy lehet környezetbaráttá tenni a szüleimet, hogy valami más mögé bújtassam a dolgokat?

A május 1-i ünnepkörön úgy volt, hogy kint leszek ilyen játékokkal, de az eső elűzött. Ezt a kitelepülést jövőre szeretném pótolni. Addigis a 6 játék egy újabbal is bővült.

Ezeknek a játékoknak az elkészítéséről írok most, amik mindegyike hulladékból készült.

A legelső játék a színsor. Ennek az a lényege, hogy műanyag kupakokat gyűjtünk 6 féle színben. Mindegyik színből 4 darab kell, ahhoz, hogy 4-en lehessen játszani. Egy kartonlapra fel kell rajzolni a színeket egymás után, és az a cél, hogy az azon levő színsort hamarabb rakjuk ki. Aki a letöbb kartondarabot elviszi az nyer.

A második játék a színlabirintus, ami lényege, hogy ha húzunk két színt, azon a kettőón sorban kell átvezetni a kis mogyorót. Kartondobozból és WC papír gurigákból készült.

A harmadik játék a Kalaha, amit elkészíteni szintén könnyű, viszont játszani már bonyolultabb. A játékszabájt nem írom le, mert név alapján megkereshető.

Elkészítése: egy tojástartó tálcán levágunk egy 6X2-es részt. A két végére én bögrét tettem, és szívószálat használtam a kavicsok, göngyök helyett. (a szívószál csak azért környezetbarát, mert volt otthon, és úgyse használnám semmi másra).

A negyedik játék a Twister, amit nem kell soat magyaráznom. Biztos sok szülő készített már gyermekének. Maradék anyagból lehet kivágni a különböző színű korongokat. Ha akarjuk még egy rossz lepedőre is rá lehet varrni a korongokat.

Az ötödik játék a kartonlabirintus. Egy kartondoboz tetőre szerkesztettem rá az útvonalat a papírfonás alpján készült térelválasztóval.

A papírfonáshoz csíkokra kell vágni egy újságpapírt, majd hurkapálcára felsodorni őket, és a végén ragasztóval lezárni, majd a hurkapálcáról lehúzni.

A hatodik játék a Ki nevet a végén, vagy más néven és szabályokkal a Pachisi vagy Chaupar. Az utóbbi kettő a Ki nevet a végén indiai őse. Neten utánanézhető játékok. Ezt tulajdoönképpen egy rossz lepedőből készítettem, rárajzoltam a játékot. Bábúk gombok, mert azokból is egy csomó van otthon. Dobóközka helyett pedig hat festékcseppel két oldalúvá tett bab szolgált, mint az ősi játéknál. Ahány babszem a szines felével ált felfelé, annyit kell lépni.

 Az utolsó hetedik játék a Senet, aminek szabályát szintén lásd a Google-n.

Ezt nagyra készítettem el egy rossz, körökből álló lepedőből. Bábúk a WC-papír gurigák.

Ha tetszettek ezek a leírások, játékok, lesznek még ehhez hasonló DIY dolgok!

A kérdéshez vezető úthoz tudni kell rólam, hogy a legtöbb gondollatom a környezetvédelem körül forog. Azért végeztem ilyen iskolát, de végülis azzal nem jutottam sehová. Viszont mind önkéntesként, mind aprócska munkáknál mindig ide térek vissza. Nem is csoda, hisz ebben azt látom visszatükröződni, hogy milyen lesz a személyes jövőm, és életembe lesz e klímakatasztrófa. Ezért mikor felmerült, hogy standom lesz a helyi fesztiválon úgy döntöttem, hogy hulladékból készült játékokkal jelenek ott meg. (ezekről később részletesebben is írok), és az erdei iskolás programjaimba is be akartam illeszteni a hulladékból kézműveskedést.

Mindkét alkalommal negatív társítást tapasztaltam. Bár a fesztivál csak az eső miatt nem adott lehetőséget, és jövőre újra tervezem, de a szervező azt mondta, kiírni a programra nem írja, hogy hulladékból készült játékok. A kézművesség pedig meg sem valósult. A szervező azt mondta, a szülők nem örülnének, ha hulladékkal dolgoznák a gyerekekkel.  Nem tudom tényleg ilyen problémás az elnevezés, vagy csak vidéken?

A Szegedi hídi vásáron volt olyan kézműves, aki hulladékból készült címkével hirdette termékeit, bár nem tudom sikerült e eladnia valamit, vagy messze el kerülték e. Egy modern ökojátékok honlapon is hamar beleütközök a hulladékos játék témakörébe. Szinte röktön ezt olvasom:

"Egy kis fantázia, egy kis kreativitás, és máris egy új használati tárgy vagy dísztárgy készíthető a szemétből! " Vagy a hulladékudvar játékukat látom meg.

Azt gondoltam a hulladékból készült dolgok még divatosak is lehetnek, hisz a zöld dolgok divatosak. Valahogy én mégis ellenállást tapasztalok ezzel szemben a városomban. Nem tudom, hogy csak egyes személyek esetében negatív címke ez, vagy egy átlagos kisvárosban probléma ha a hulladékból termék szóba kerül, és hiszik, hogy ez egy koszos, gusztustalan dolog. 

Ezért kérném az olvasók válaszait, hogy ők nekik mi jut eszükbe, ha a hulladékból készült címkét hallják?

Régen nem kapcsoltam a könyvek témáját a környzetvédelemhez, de nem is sokat olvastam. Amit mégis olvastam, az újonan vásárolt könyv volt. Viszont a játékos dolgokat mindig szerettem ezért a "veszíts el egy könyvet" olvasásnépszerűsítő programban részt vettem 2 könyvel. A mai olvasási, könyvbeszerzési szokásaimhoz sok úton való elindulás vezetett.

Első öko gondolatom ezzel kapcsolatban egy mára már általam is rossznak érzett ötlet volt. A cseréljünk könyvet akció, melynek lébyege az volt, hogy csináljunk könyvbörzét, ahol kölcsönadhatjuk egymásnak úgy a könyveineket, hogy kicserélünk egyet-egyet. És mivel mindkét félnek van a másiknál példánya, ezért biztosak lehetünk a visszacserélésben. Ez soha nem is valósult meg, de nem is baj, mert ma azt látom, hogy így nem biztos, hogy nekünkvaló könyvhöz jutottunk volna hozzá. És annyi féle módon juthatunk nekünk tetsző olvasnivalóhoz, hogy jobban megéri ezzel foglalkozni.

Találkoztam egy olyan módszerrrel, hogy a könyveinket tegyük le egy helyen közösségi könyvespolcokra, ahhonan a letevésért cserébe mi is hozzájuthatunk egyhez. Bár ez elég tetszetős módszer, mégis azt tapasztaltam, hogy ilyen polcokra sokszor azokat a könyveket rakják le az emberek, amiket talán kevésbé szeretnek. Amik régi, már nekik nem kellő könyvek.

Nincs így ez a rukkolán, ahova sok újszerű nem régi könyv is felkerül, mert itt azokért több pontot lehet szerezni. Ennek az a alényege, hogy mindenki bejelölhati, hogy mely könyvekre vágyik, és ha valaki olyan könyvet rukkol, vagyis felajánl, akkor a rendszer szól. Ezekre a könyvekre licitálni lehet a pontjainkért cserébe, amiket a mi közzétett könyveinkért kapunk. A legtöbbet licitáló kapja a könyvet. És megkapja azt a pontösszeget, amiért elvitték a könyvét. Átlagosan 3 napig van fent egy-egy könyv. Akkor autómatikusan a legtöbbet licitáló viszi el. Sok részlete van ennek még, de azt a honlapon fel lehet fedezni. Viszont így se ingyenesek tulajdonképpen a könyvek, mert a felajánlónak kell álnia  a postaköltséget.Mégis ez egy jó mód, hogy egy-egy példány többször olvasott legyen. 

Nemrég tallkoztam egy újabb módszerrel, amit az antikvárium.hu hirdetett. Annak az a lényege, hogy ha valaki könyvet szeretne vásárolni, megnézheti, hogy nincs-e olyan könyve, amit valaki előjegyzett, vagyis vár. Ha a mi vásárlásunkért cserébe beadunk egy ilyen könyvet, akár még a postaköltséget is megúszhatjuk. 

Persze könyvet olvasni nem csak sajátot lehet, de a könyvtárazást senkinek se kell reklámozni. Esetleg csak azt, hogy ott is vannak a legmodernebb egy két éve kijött könyvek közül is, amit én nem gondoltam az előtt, hogy rendszeres könyvtárba járó lettem volna.

A rukkola és az antikvárium.hu linkjei:

https://rukkola.hu/szalon

https://www.antikvarium.hu/

Kedves Olvasók!

Létrehoztam ezt a blogot, azért hogy ezzel formáljam a gondolkodást, és elindítsak egy kísérletet. Az ötlet a Zero Waste Otthon című könyv olvasásából jött. Annak írója elindította a nulla hulladék programját, és egy blogot is kapcsolt hozzá, hogy megossza ezt másokkal. Az én blogom nem csak a nulla hulladékról fog szólni, hanem minden zöld témáról, amivel kapcsolatba kerülök. Nem is ezt fogom leírni, hogy mi olyan rossz, vagy mit kéne tenni, úgy hogy én közben nem teszem. Az írás mellett munkául választom magamnak, hogy saját magam megpróbáljak minél zöldebben élni, zöld dolgokat csinálni. Így a blogon megjelenhet majd DIY, vega recept, kertészeti ötlet, kirándulásleírás, egyéb élménybeszámoló.

Nemrég még nagyon elkeseredett voltam annak láttán, hogy nagyon nem működik a környezetvédelem, és a szemléletformálás. Olvastam egy novellaszerűt a facebookon, ami arról szólt, hogy milyen emlékképgeneráláson lehet átseni, hogy zöldek legyünk. Első, hogy átélteti velem az éhezést,,háborút, szemétbe fulladást stb. Második, hogy a gyerekemet, szeretteimet láttatja velem ily módon, harmadik, hogy egy prospektusszerűt ültet el bennem, hogy mit kéne tenni. A kínáló srác, csak az elsőt látja hatásosnak. Ő azt csináltatta meg, és ettől tök pesszimista. Nincs gyereke, és azt gondolja a Föld még csak csak kihúzza addig amíg ő él. Nekem az a az érzésem támadt, én is pont olyan vagyok, mint ő. Mintha belémégették volna az első verziót. A pesszimizmus miatt gyakran inkább nem teszek semmit, és iszom az ásványvizet és szennyezem a környezetet, mert úgy érzem úgyis mindegy. Ezen szeretnék ezzel a bloggal változtatni. Így talán tudom egy kicsit formálni magam és a világot. Szeretnék én is eljutni odáig, hogy egy évbe csak egy szemeteszsáknyi hulladékot produkálok, hogy csak heti egyszer eszek húst a többi napom vega. Hogy nem utazom messzire. Csak magyarországon, és a nagyon közeli helyekez kirándulok. Eddig is részben így működök, mert nem csináltattam jogsit, soha fel nem ülnék egy repülőre, és nem vagyok kíváncsi a tengerre sem. Viszont a még erősebb környezethez arra is szükségem van, hogy elköltözzek itthonról. Pl. hogy húsmentesebben ehessek, saját módomon kertészkedhessek, vagy hogy ne ingereljen a folyton asztalon levő ásványvíz arra, hogy azt igyam.