Zölden a kisvárosban

Régen nem kapcsoltam a könyvek témáját a környzetvédelemhez, de nem is sokat olvastam. Amit mégis olvastam, az újonan vásárolt könyv volt. Viszont a játékos dolgokat mindig szerettem ezért a "veszíts el egy könyvet" olvasásnépszerűsítő programban részt vettem 2 könyvel. A mai olvasási, könyvbeszerzési szokásaimhoz sok úton való elindulás vezetett.

Első öko gondolatom ezzel kapcsolatban egy mára már általam is rossznak érzett ötlet volt. A cseréljünk könyvet akció, melynek lébyege az volt, hogy csináljunk könyvbörzét, ahol kölcsönadhatjuk egymásnak úgy a könyveineket, hogy kicserélünk egyet-egyet. És mivel mindkét félnek van a másiknál példánya, ezért biztosak lehetünk a visszacserélésben. Ez soha nem is valósult meg, de nem is baj, mert ma azt látom, hogy így nem biztos, hogy nekünkvaló könyvhöz jutottunk volna hozzá. És annyi féle módon juthatunk nekünk tetsző olvasnivalóhoz, hogy jobban megéri ezzel foglalkozni.

Találkoztam egy olyan módszerrrel, hogy a könyveinket tegyük le egy helyen közösségi könyvespolcokra, ahhonan a letevésért cserébe mi is hozzájuthatunk egyhez. Bár ez elég tetszetős módszer, mégis azt tapasztaltam, hogy ilyen polcokra sokszor azokat a könyveket rakják le az emberek, amiket talán kevésbé szeretnek. Amik régi, már nekik nem kellő könyvek.

Nincs így ez a rukkolán, ahova sok újszerű nem régi könyv is felkerül, mert itt azokért több pontot lehet szerezni. Ennek az a alényege, hogy mindenki bejelölhati, hogy mely könyvekre vágyik, és ha valaki olyan könyvet rukkol, vagyis felajánl, akkor a rendszer szól. Ezekre a könyvekre licitálni lehet a pontjainkért cserébe, amiket a mi közzétett könyveinkért kapunk. A legtöbbet licitáló kapja a könyvet. És megkapja azt a pontösszeget, amiért elvitték a könyvét. Átlagosan 3 napig van fent egy-egy könyv. Akkor autómatikusan a legtöbbet licitáló viszi el. Sok részlete van ennek még, de azt a honlapon fel lehet fedezni. Viszont így se ingyenesek tulajdonképpen a könyvek, mert a felajánlónak kell álnia  a postaköltséget.Mégis ez egy jó mód, hogy egy-egy példány többször olvasott legyen. 

Nemrég tallkoztam egy újabb módszerrel, amit az antikvárium.hu hirdetett. Annak az a lényege, hogy ha valaki könyvet szeretne vásárolni, megnézheti, hogy nincs-e olyan könyve, amit valaki előjegyzett, vagyis vár. Ha a mi vásárlásunkért cserébe beadunk egy ilyen könyvet, akár még a postaköltséget is megúszhatjuk. 

Persze könyvet olvasni nem csak sajátot lehet, de a könyvtárazást senkinek se kell reklámozni. Esetleg csak azt, hogy ott is vannak a legmodernebb egy két éve kijött könyvek közül is, amit én nem gondoltam az előtt, hogy rendszeres könyvtárba járó lettem volna.

A rukkola és az antikvárium.hu linkjei:

https://rukkola.hu/szalon

https://www.antikvarium.hu/

Kedves Olvasók!

Létrehoztam ezt a blogot, azért hogy ezzel formáljam a gondolkodást, és elindítsak egy kísérletet. Az ötlet a Zero Waste Otthon című könyv olvasásából jött. Annak írója elindította a nulla hulladék programját, és egy blogot is kapcsolt hozzá, hogy megossza ezt másokkal. Az én blogom nem csak a nulla hulladékról fog szólni, hanem minden zöld témáról, amivel kapcsolatba kerülök. Nem is ezt fogom leírni, hogy mi olyan rossz, vagy mit kéne tenni, úgy hogy én közben nem teszem. Az írás mellett munkául választom magamnak, hogy saját magam megpróbáljak minél zöldebben élni, zöld dolgokat csinálni. Így a blogon megjelenhet majd DIY, vega recept, kertészeti ötlet, kirándulásleírás, egyéb élménybeszámoló.

Nemrég még nagyon elkeseredett voltam annak láttán, hogy nagyon nem működik a környezetvédelem, és a szemléletformálás. Olvastam egy novellaszerűt a facebookon, ami arról szólt, hogy milyen emlékképgeneráláson lehet átseni, hogy zöldek legyünk. Első, hogy átélteti velem az éhezést,,háborút, szemétbe fulladást stb. Második, hogy a gyerekemet, szeretteimet láttatja velem ily módon, harmadik, hogy egy prospektusszerűt ültet el bennem, hogy mit kéne tenni. A kínáló srác, csak az elsőt látja hatásosnak. Ő azt csináltatta meg, és ettől tök pesszimista. Nincs gyereke, és azt gondolja a Föld még csak csak kihúzza addig amíg ő él. Nekem az a az érzésem támadt, én is pont olyan vagyok, mint ő. Mintha belémégették volna az első verziót. A pesszimizmus miatt gyakran inkább nem teszek semmit, és iszom az ásványvizet és szennyezem a környezetet, mert úgy érzem úgyis mindegy. Ezen szeretnék ezzel a bloggal változtatni. Így talán tudom egy kicsit formálni magam és a világot. Szeretnék én is eljutni odáig, hogy egy évbe csak egy szemeteszsáknyi hulladékot produkálok, hogy csak heti egyszer eszek húst a többi napom vega. Hogy nem utazom messzire. Csak magyarországon, és a nagyon közeli helyekez kirándulok. Eddig is részben így működök, mert nem csináltattam jogsit, soha fel nem ülnék egy repülőre, és nem vagyok kíváncsi a tengerre sem. Viszont a még erősebb környezethez arra is szükségem van, hogy elköltözzek itthonról. Pl. hogy húsmentesebben ehessek, saját módomon kertészkedhessek, vagy hogy ne ingereljen a folyton asztalon levő ásványvíz arra, hogy azt igyam.